FSZK 2017

Beszámoló és életminőség felmérés

Cégünk az elmúlt évben a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. által meghirdetett pályázat megvalósításán dolgozott, melynek célja a halmozottan hátrányos helyzetű, egészségkárosodott vagy fogyatékos személyek elhelyezkedésének támogatása volt. A program keretén belül a következő célcsoportok tagjait igyekeztük megszólítani az együttműködésre:

  1. 16 és 30 év közötti fiatalok („1. célcsoport”), akik az oktatási rendszerből már kiléptek, de a munkaerő-piacon még nem tudtak elhelyezkedni, emellett pedig
  • sajátos nevelési igényű tanulók,
  • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkező tanulók, vagy
  • fogyatékos személyek
  1. Inaktív személyek („2b célcsoport”), akik az elhelyezkedést jelentősen nehezítő egészségkárosodással rendelkeznek, emellett pedig
  • GYES-ről, GYED-ről térnek vissza a munkaerőpiacra, vagy
  • 50 év feletti életkorúak, vagy
  • hajléktalanok
  1. Olyan személyek („4. célcsoport”), akik két éven belül, felnőttkorban szerzett tartós egészségkárosodással vagy fogyatékossággal rendelkeznek, melynek következtében az addig végzett munkájukat nem tudják folytatni, korábbi szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni

A projektben, csakúgy, mint mindennapi munkánk során, arra törekedtünk, hogy megismerjük ügyfeleink egyéni igényeit, majd megtaláljuk az ezeknek leginkább megfelelő munkalehetőséget, ezzel egyfajta hidat képezve a munkavállaló, és a leendő munkáltató között. A sikeres munkaközvetítés érdekében minden ügyfelünk részére egyéni fejlesztési tervet készítettünk: az ebben megjelölt tevékenységek közé tartozott többek között a munkavállalói profil összeállítása, a rehabilitációs tanácsadás, a pályaorientáció, vagy szükség esetén -reorientáció, az álláskeresési felkészítés, továbbá a beilleszkedés megkönnyítése érdekében a munkaközvetítés után is mentori támogatást nyújtottunk az ügyfeleknek. A program megvalósítása során az ügyfelek mellett a munkaadói oldallal is foglalkoztunk: a meglévők mellett új kapcsolatokat építettünk olyan cégekkel, melyek nyitottak voltak a megváltozott munkaképességű munkavállalók fogadására. Az általuk ajánlott munkaköröket igyekeztünk minél több részletre kitérően feltárni, hogy ezek után a munkaadó és a munkavállaló igényeit egyaránt figyelembe véve, létrejöhessen a munkaközvetítés.

A programba bevont ügyfelek mintegy fele esetében a munkaközvetítés sikeresnek bizonyult. Szerettük volna kideríteni, hogy a foglalkozási rehabilitáció, és a munkavégzés hatására milyen módon változott az ügyfeleink életminősége. Ennek érdekében egy ún. életminőség felmérésbe vontuk be a legalább két hónapja dolgozó munkavállalókat, melynek keretein belül egy kérdőívet töltöttek ki, és egy interjún vettek részt, kollégáink vezetésével. A kérdéseink arra vonatkoztak, hogy a munkavállalás előtti, azaz a múltbeli időszakhoz képest milyen változásokat érzékelnek ügyfeleink a jelenlegi egészségi állapotuk, társas kapcsolataik, és pszichés jóllétük terén. A kutatásunk alapján alátámasztást nyert a programunk sikere, hiszen az általános jól-lét érzése mindhárom célcsoportunk esetében növekedett. (1. ábra)

1. ábra - A jól- lét értékelése munkavállalás előtt és után célcsoportok szerinti elosztásban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. ábra - A jól- lét értékelése munkavállalás előtt és után célcsoportok szerinti elosztásban

Élettel való elégedettség

A kérdőív alapján három célcsoportunk közül a fiatalok, és a két éven belüli egészségkárosodással rendelkező személyek számoltak be egyértelműen nagyobb élettel való elégedettségről: az ő esetükben tehát a munkavégzés hónapjai alatt pozitív irányú változást láthatunk, és feltételezhetjük, hogy ehhez a munkavállalás, az új munkahely is hozzájárult. Azt is érdemes azonban megemlíteni, hogy az élettel való elégedettséget a karrieren kívül sok egyéb életesemény is befolyásolja: az interjún elmondottak alapján feltételezzük, hogy ennek is köszönhető harmadik célcsoportunk, az inaktív megváltozott munkaképességű személyek esetében az elégedettség szint csökkenése. (2. ábra)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. ábra - Az élettel való elégedettség munkavállalás előtt és után célcsoportok szerint

Fizikai egészség megítélése

A kérdőívben az általános egészségpercepcióra vonatkozóan több kérdés is szerepelt: elsőként a résztvevőknek egy 0-100 ig terjedő „hőmérő” skálán kellett megítélniük észlelt egészségi állapotukat (3. ábra), egy későbbi szakaszban pedig olyan kérdésekre kellett választ adni, melyek arra kérdeztek rá, hogy másokkal összehasonlítva milyennek érzékeli saját fizikai egészségét a személy (4. ábra). Ez az eltérés az eredmények terén is megnyilvánul. Az inaktív megváltozott munkaképességű személyek és a fiatalok saját egészségüket 56-66%-osnak érzékelik, azonban másokhoz viszonyítva az általános egészségpercepció 39-53 %-ra csökken. Ezzel szemben a két éven belüli egészségkárosodott személyek másokkal összehasonlítva érzik jobbnak a fizikumukat (54 %), a „hőmérő” skálán pedig gyengébbnek ítélték azt (42 %). Ez a tendencia arra utalhat, hogy a régebb óta betegségükkel élő személyek már beépítették énképükbe a betegségtudatot, és inkább csak más, egészséges emberekhez viszonyítva érzékelik az ebből eredő hátrányokat. Egy frissen szerzett betegség, sérülés azonban erősebben hathat az énképre, még akkor is, ha másokhoz képest nem érzékelhető jelentősen rosszabb állapot.

3. ábra - Az EQ-5D "hőmérő" skálájának átlagos eredményei célcsoportok szerinti bontásban

 

4. ábra - A fizikai egészség kérdéscsoportjaira adott válaszok átlaga célcsoportok szerinti bontásban

 

Ahogy a 4. ábrán is láthatjuk, az inaktív megváltozott munkaképességű személyek érzékelik leginkább azt, hogy a fizikai egészségi állapotuk korlátozza az aktivitásukat, a napi tevékenységeik ellátását, és a társadalmi szerepeikben való helytállást. A másik két célcsoport tagjai az eredmények alapján ezt a szempontot pozitívabban látják, és kevésbé érzékelnek az egészségkárosodásukból eredő nehézségeket.

A kérdőív ezen szakasza arra is rákérdez, hogy milyennek érzékeli a kitöltő személy a jelenlegi egészségi állapotát az egy évvel ezelőttihez képest. A fiatalok és az inaktív személyek válaszai ebben a kérdésben többnyire a középérték körül mozognak, ami azt mutatja, hogy nem éreznek jelentős állapotváltozást. Kiemelkedik azonban a két éven belüli sérültek válasza, akik javulást érzékelnek az egy évvel korábbi állapotukhoz képest.

 

Mentális egészségben tapasztalt változások

Felmérésünkben a fizikai egészség mellett a pszichés jóllét egyes tényezőit is vizsgáltuk, hiszen arra is kíváncsiak voltunk, hogy a munkavégzés milyen hatást gyakorolt a munkavállalók mentális egészségére. A legfontosabb eredmény, mely a program sikerességét alátámasztja, hogy az ügyfeleink egyöntetűen a depressziós tünetek csökkenéséről számoltak be, a munkavégzés előtti állapothoz képest (5. ábra). A kérdőív tételeiből kiindulva, a dolgozók kevésbé érzik kilátástalannak a jövőjüket, és több érdeklődéssel, aktivitással fordulnak a környezetük felé. Joggal feltételezhetjük, hogy a változásban a munkavégzésnek is szerepe volt, hiszen a kiszámíthatóság, az értelmes foglalkozással eltöltött napok, és az új célok elérése mind a hasznosság érzésével töltik el a személyt, amely a lelki egészséget is erősíti.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. ábra - Depressziós érzés munkavállalás előtt és után célcsoportok szerint

A depressziós tünetek csökkenésével összhangban áll, hogy a munkavállalók jelenlegi érzelmi állapotukat, hangulatukat pozitívnak értékelik.  A kérdőív válaszai alapján jó mentális állapotukhoz az is hozzájárul, hogy társas kapcsolataikat egészségi problémáik, vagy pszichés nehézségeik nem befolyásolják. A jó hangulati állapot ellenére a fiatal kitöltőknél megfigyelhető, hogy a másik két célcsoporthoz képest ők érzékelik leginkább, hogy egyes lelki gondok esetenként hátráltatják őket a mindennapi cselekvéseikben, feladataik gondos elvégzésében. Abban azonban nincs jelentős eltérés a célcsoportok között, hogy a megkérdezett ügyfeleink, feltételezhetően az egészségügyi problémákból eredően, ritkán érzik magukat energikusnak, a vitalitás nem jellemző a mindennapjaikra. (6. ábra)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. ábra - A mentálos egészség kérdéscsoportjaira adott válaszok átlaga célcsoportok szerinti bontásban

A mentális egészség egy fontos tényezője, hogy a személy hogyan viszonyul a jövőhöz, milyen terveket sző a még előtte álló időszakra. Felmérésünkben ezt a témakört az ún. Aspirációs index segítségével vizsgáltuk, mely által megismerhetjük, hogy a kitöltő személy hosszú távú terveit milyen arányban befolyásolják az extrinzik és az intrinzik motivációk. A kívülről érkező, extrinzik motiváció olyan jövőbeli terveket eredményez, mint a gazdagság, jó hírnév, vagy jó megjelenés. Ezzel szemben a belső, intrinzik motivációk a fejlődési igény, elkötelezettség és társas kapcsolatok hajtóerői. A megkérdezett ügyfeleinkre egyöntetűen jellemző volt, a belső, intrinzik motiváció jelent meg nagyobb arányban. (7. ábra) Ez azért fontos, mert az intrinzik célok elérésére való törekvés pozitívan korrelál az élettel való elégedettséggel, és ahogy korábban már láthattuk, az elégedettség szintje a három célcsoportunk közül kettő esetében valóban növekedett. A belső és külső motiváció jelenlétének különbsége a fiatalok csoportjában a leglátványosabb, nem véletlen tehát, hogy az élettel való elégedettség szintjének növekedése is náluk mutatkozik meg leginkább (ld. 2. ábra).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7. ábra - Az extrinzik és intrinzik motivációk célcsoport szerinti bontásban

A fenti eredményeket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a foglalkoztatási rehabilitáció mindhárom célcsoport esetében hozott pozitív változásokat. A fizikai és mentális egészség egyes tényezőit megvizsgálva láthatjuk, hogy bár a munkavégzés időszaka nem tudott minden területre segítő hatással lenni, azonban az is igaz, hogy minden célcsoportunknál találhatunk olyan területeket is, melyeket jótékonyan befolyásolt a munkába állás. A felmérés során rálátást kaptunk arra, hogy a munka pozitív hatást gyakorol az általános jól-létre és segít a depressziós tünetek csökkentésében, így fontos szerepe lehet egyes pszichés betegségek megelőzésében. A program számunkra legnagyobb sikerét mindezek mellett pedig az jelenti, hogy a folyamatos kapcsolattartás közben jobban megismerhettük ügyfeleink egyéni élettörténetét, igényeit, ezáltal még inkább személyre szabott szolgáltatást tudtunk kínálni számukra. Bízunk benne, hogy nem csupán átmenetileg, hanem hosszú távon is hozzájárultunk ügyfeleink életminőségének javulásához.

 

© 2019 Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

Navigáció